Az idén március 27-én, vasárnap hajnalban 2 óráról 3-ra állítjuk óráinkat. Magyarországon – az Európai Unió gyakorlatához igazodva – március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart a nyári időszámítás. A több évtizede bevezetett gyakorlattal hazánk egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását spórolhatjuk meg évente.
Az Európai Unióban egységesen alkalmazott nyári időszámítás lényege, hogy a szokásos ébrenléti idő minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, azaz reggel 7 és este 10 óra között a lehető legkevesebbet kelljen használni a világítást.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, amely alapján megállapítható, hogy a módszerrel hazánk egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását spórolhatjuk meg évente, vagyis közel 40 ezer háztartás éves felhasználását. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra energiát takarítottunk meg, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztását jelenti.
Az energiatakarékos fényforrások elterjedésével ugyan csökken az egyes eszközök fogyasztása, azonban számuk növekszik, így a megspórolt energia mértéke állandónak mondható.
A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik. Az októberi visszaállítás – mivel az év ezen időszakában már korán sötétedik – nem okoz többletfogyasztást.
Az óraátállítás élettani hatása sokunk szervezetét megterheli, ezért az első hetekben fokozottabb figyelem szükséges.
Az ország mindenkori fogyasztási adatai folyamatosan nyomon követhetők a társaság honlapján:
Háttér információ:
A nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését.
Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával.
Az óraátállítást békeidőben először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.
Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart).
2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat.
Amerikában November első vasárnapján állítják át az órát téli időszámításra.
Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában időzónánként más időpontban.
Forrás:
