artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

2024. május 5. vasárnap

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP

Fontos bejelentést tett csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB): szokatlanul nagy, összesen 1,2 milliárdost büntetést szabi ki 35 magyar bankra, köztük az OTP-re, az Erstére, a CIB-re, az MKB-ra. Az ok: jogszerűtlenül emelték meg a fogyasztók díjait és költségeit. A legtöbb pénzintézetnek április végéig "kártalanítani" kell ügyfeleit - ez a büntetésnél jobban fáj majd a bankoknak, hiszen akár 10 milliárd forintot is (vissza) kell fizetniük. A Pénzcentrum.hu mutatja a részleteket.

Összesen szab ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azokra a bankokra, amelyek jogszerűtlenül emelték meg a fogyasztók díjait és költségeit. A büntetés 35 pénzügyi szervezet között oszlik meg, és több országos bank is szerepel a listán. A bírság kiszabására elsősorban a bankszámlaköltségek jogosulatlan emelése miatt került sor.

A megbüntetett bankok között van az OTP, a Raiffeisen, az Erste Bank, a CIB Bank, és az MKB Bank is. Emellett jogosulatlanul levont díjak visszafizetésére is kötelezi a Felügyelet a pénzintézeteket, ami akár 10 milliárd forintra is rúghat. A visszafizetés határideje egyébként 2014. április 30. Azért, hogy a fogyasztók visszakapják a jogosulatlanul levont költségeket nem kell bejelentést tenniük, ezeket a bankoknak automatikusan vissza kell fizetniük az ügyfeleknek.

A büntetéseket az alábbi jogsértések miatt szabták ki:

  • Hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett ok-lista az üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben;
  • A kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint két hónappal hirdették meg;
  • A kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt két hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat ingyenes felmondási jogukról;
  • Elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát; 5) az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt;
  • Korábbi "díjmentes, ingyenes, 0 forintos" tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti;
  • Megváltoztatták a díjszámítás módját.

Forrás:

You have no rights to post comments