Soha nem látott érdeklődés mellett zajlott a 28. Hűtéstechnikai Szakmai Nap Berettyóújfaluban, a Micskei tanyán 2026. január 26-án. A meghívó elolvasása után egyértelművé válhatott bárki számára, nem egy szokványos szakmai napnak nézünk elébe, hiszen az átalakulás bizonytalanságától szenved évek óta az Európai Unió és a magyar hűtőipar szinte minden szereplője. Az esemény pedig pontosan ezt az atmoszférát ragadta meg: nem egy tiszta tudományos konferencia volt, hanem egy piaci realitások és jogi-technikai kötelezettségek összecsapásaként értelmezhető fórum.

Az esemény egyben a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) Észak-Kelet Magyarországi regionális fóruma is, amely évről-évre egyre több résztvevőt vonz az ország egész területéről, hiszen a szakemberek itt első kézből kaphatnak tájékoztatást az őket érintő kérdésekben. KÉPGALÉRIA

A rendezvény házigazdája Tóth László, a berettyóújfalui EXPRESS Hűtéstechnikai Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte a megjelenteket, aki szokásához híven kendőzetlenül beszélt a szakmát sújtó problémákról és viszontagságokról. Lapunknak adott interjújában összefoglalta néhány gondolatban a szakmai fórum jelentőségét.

Berettyóhír: Immár 28. alkalommal kerül megrendezésre a Hűtéstechnikai Szakmai Nap, mesélne egy kicsit a kezdetekről, hogyan indult és miért tartja fontosnak évről évre megszervezni ezt a fórumot?

Tóth László: A 90-es évek közepén indítottuk el a szakmai napot, akkor még a Linde jóvoltából. Az volt az alapgondolat, hogy olyan tudáshoz jussunk hozzá, amivel mi nem rendelkezünk. Ezt csak úgy lehet megszerezni, ha olyanok mondják el, akik értenek hozzá. Az elmúlt közel harminc év tapasztalata, és az, hogy ma is ilyen sokan összejöttünk azt bizonyítja, hogy bizony egyre nagyobb szükség van az ilyen szakmai fórumokra. Az idei évben az utánpótlás is jelen van, és ennek különösen örülök. Az unokám iskoláját, a Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum tanulóit szeretném ezzel a lehetőséggel segíteni, itt a legfontosabbat, a tudást kapják.

Berettyóhír: Köszöntőjében említette, hogy a szakma nagy kihívások előtt áll. Melyek ezek a kihívások?

Tóth László: A legnagyobb kihívás a hűtőközeg kérdése. Ez már tíz éve központi téma, de nem csak erről van szó. 2030-tól új szabályozások lépnek életbe, és a mai döntéseinknek 10-15-20 év múlva nem szabad rossz döntésnek bizonyulniuk. Ezért kértem az előadóktól, hogy olyan témákat válasszanak, amelyek a gondolkodásmódunkat formálják.

Berettyóhír: Konkrétan milyen változásokra gondol a gyakorlatban?

Tóth László: A régi módszereknek vége. Tudja, régen gyakran az érzékeinkre hagyatkoztunk, az ujjunkkal például megnéztük, meleg-e a kondenzátor, és kész. Se manométer, se lakatfogó, se hőmérő. Csípőből eldöntöttük, hogy jó vagy nem jó. Na, ennek totál vége van!
Az új hűtőközegek – szén-dioxid, ammónia és társaik – egészen másfajta viselkedést produkálnak, másfajta hozzáállást igényelnek. Én azt mondom, egyfajta "sávos" gondolkodásmódra lesz a jövőben szükségünk ahhoz, hogy jól boldoguljunk az új rendszerben. Azt szeretném, hogy olyan tudás menjen a fejekbe, amivel a szakemberek ki tudják választani a legmegfelelőbb kivitelezési módot az adott feladathoz.

Berettyóhír: Említette, hogy másfajta hozzáállásra lesz szükség, konkrétan mit ért ez alatt?

Tóth László: Okos, értelmes mérnököket és pontos tervezést, anélkül nem fog menni. A kollégákkal beszélgettünk arról, hogy a közelmúltban Kevermesen készítettünk egy 500 tonnás káposztahűtőt – nem kicsi! Ez komoly gondolkodást és tervezést igénylő feladat volt. Hogyan választja ki a szakember a szivattyúkat? Mi lesz a primer oldalon? Meg kell beszélni a gyártókkal, előre meg kell tervezni alaposan. Mi ebben az esetben úgy jártunk a legjobban, hogy a kollégák előbb megépítették a gépházat, megteremtették az alapokat, aztán jött a rendszer – és kiválóan működik! De ez megint másfajta gondolkodásmódot igényel, amit nem olyan könnyű megemészteni.

Berettyóhír: És a kereskedelmi hűtésnél mi a helyzet?

Tóth László: Ez a legnagyobb probléma. A Penny Market próbálkozott a vizes módszerrel – nem igazán működik. Két út van: vagy marad a szén-dioxid, amit már csináltunk tavaly a Tesconak Debrecenben, illetve a Sparrnak Nyíregyházán. Azt kell mondjam, hogy kiválóan működik. Egy nagy baj van: jelenleg 30-40 százalékkal drágább, akárhogy árazunk. 

Berettyóhír: Van esetleg jó oldala is?

Tóth László: Természetesen! Amikor összehasonlítjuk a hosszú távú működést, energiahatékonyságot, környezeti hatásokat, akkor látszik az előny. De ezt el kell fogadtatni az üzemeltetőkkel.

Berettyóhír: A szakmai napon új résztvevőket köszönthetünk ma, a Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum gépészmérnök tanulói közül érkezett egy kis csapat. Mit üzen a fiataloknak, az utánpótlásnak?

Tóth László: Hajrá Fiatalok! Próbáljatok minél többet összeszedni a mai napból, és úgy távozzatok, hogy ezt egy szép szakmának érzitek. Mert az is. Igaz, nagy kihívások előtt áll, de ez teszi izgalmassá. Az alapok megvannak, építsetek rájuk! És egy záró gondolat: A hűtéstechnika nem áll meg. Aki nem fejlődik, az lemarad. A jövő a megfelelő tervezésben, az új technológiák megértésében és a folyamatos tanulásban rejlik. Ez utóbbira mi is lehetőséget adunk a szakembereknek itt Berettyóújfaluban, az Express Hűtéstechnikai Szerviz Kft.nél.

A délelőtti szekció első előadója, Juhász László (Climalife Kft.) nyitóelőadásában bejelentette: 2027. január 1-én új időszámítás kezdődik az A1, A2, A3-as besorolású közvetítő közegek világában. A prezentációja nem a szakmai kérdéseket, inkább a gyakorlati átalakulás lehetőségeit boncolgatta. A bemutató táblázatok alapján egyertelművé vált a hallgatóság számára: készülni kell, és azonnal. Az előadás részletesen bemutatta az új berendezésekre és a szervizelésre/karbantartásra vonatkozó, GWP-értéken alapuló korlátozásokat és tilalmakat különböző szektorokban (helyhez kötött hűtés, folyadékhűtők, önálló légkondicionálók és hőszivattyúk, osztott rendszerek). Az idővonal 2025-től 2035-ig terjed, és folyamatosan szigorítja a GWP-korlátokat, végül teljes tiltást vezet be a fluorozott közegekre bizonyos kategóriákban. A regenerált és újrahasznosított közegek engedélyezettek maradnak (bizonyos GWP-határig).

Az előadás összegzésül hangsúlyozta, hogy az F-Gáz III rendelet jelentős változásokat hoz a hűtőközegpiacon, drasztikusan csökkentve a HFC-k elérhetőségét és növelve az árukat. Ez a változás a nagyon alacsony GWP-jű hűtőközegek, különösen az A2L kategória és a természetes hűtőközegek, valamint a növényi alapú hőátadó folyadékok elterjedését ösztönzi, miközben kiemeli a biztonságos kezelés fontosságát.

Mi lesz velünk hűtősökkel 2030-tól? Milyen jellegű tudás szükséges egy hűtős szakembernek a GWP 150 alatt? Direkt vagy indirekt hűtés? CO2 vagy Propán? Mi az oktatási fókusz? Környezetvédelem vagy embervédelem? - ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat a délelőtti szekció második előadója, Korbacska Ákos szakoktató.

Dr. Maiyaleh Tarek Ph.D Egyetemi Docens (Budapesti Műszaki Egyetem, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék) előadásában arra próbált rávilágítani, milyen hűtőköri tervezések szükségesek R455A, R454C, CO2 vagy folyadék hűtő telepítése során, illetve kik, milyen gyakorlati tapasztalattal tervezhetnek ilyen rendszereket. 

A Technológia Hűtés és Klíma Kft. részéről Piblinger Tibor, épületgépész műszaki ellenőr, NKVH hatósági H-oktató tartott érdekes előadást az alternatív A2L - A3 tűz- és robbanásveszélyes hűtőközegek kockázatairól, a használatukhoz szükséges képzésekről, illetve ezen hűtőközegeket tartalmazó kalorikus rendszerek biztonságtechnikai szempontjairól.

A klímagáz szabályozás főbb pontjairól, az EU F-gáz rendelet szigorításairól és a gyakorlat közötti szakadékról beszélt a délelőtti blokk utolsó előadásában Glück István, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság szakembere, majd Gurdon-Kiss Hermina a klímagázokkal kapcsolatos személyképesítési rendszerről, annak kategóriáiról, az érvényességi szabályokról, valamint az új képzési rendszerről (átképzés és továbbképzés) nyújtott átfogó tájékoztatást.

Az Oktatási Kabinet 2026-os terveiről beszélt Várkonyi Nándor, a H.K.V.SZ. elnök-főtitkára a délutáni szekció első előadásában, melyben egyértelműen az intézményi szinten való felkészülést hangsúlyozta. Kiemelte, az oktatási kabinetnek az elméleti tudás és gyakorlati munka közötti hidat kell képviselnie.

A délután folyamán a gyártóké és forgalmazóké volt a főszerep, hasznos és érdekes előadások hangzottak el:

- DAIKIN mint gyártó, szakmai alternatív irányvonal ismertetése. Kereskedelmi-Ipari hűtés és technológiai folyadék hűtőberendezésekben! CO2 ZEAS tapasztalatok

Mit fog a DAIKIN tenni az R410A és a R32 hűtőközeg váltás esetén?

Előadó: Pallos Levente (DAIKIN Hungary Kft.)

- Danfoss és egyéb más termékek alkalmazkodása az alternatív hűtőközeggel (CO2, A2L stb) működő berendezésekhez

Előadó: Kiss D. József (Danfoss Kft.)

- Hogyan válasszunk időálló űtési megoldást?

Indirekt hűtési gyakorlati tapasztalatok ismertetése.

Előadó: Jakucs Tibor (SOÓS Zrt.)

- MegvalósuIt indirekt hűtéstechnika alkalmazása a technológiai hűtés terén

(Kevermes: káposztahűtő)

Előadó: Oláh Sándor (Express Kft)

- A2L, CO2, Güntner tip elpárologtatók sajátosságai, tapasztalatok

Előadó: Schnörch Tamás (Güntner Zrt.)

- A2L hűtőközeggel és CO2 működő berendezések beüzemelésénél és szervízelésénél, elforduló gyakorlati hibák, jelenségek

Előadó: Hübsch Attila (Cold-Sun Kft.)

- Beépített aggregátos hűtőberendezések térnyerése a jövőben, megfelelő gyakorlati alkalmazása

Előadó: Kucián Gyula (Express Kft.)