A szívnek a működéséhez oxigénre és tápanyagokra van szüksége, melyek a véráramlással jutnak el hozzá. A szívet tápláló artériákat koszorúereknek nevezzük. A koszorúerek a főütőérből (aortából) erednek.
A megfelelő vérellátás csak akkor valósulhat meg, ha a szívet tápláló erek épek. Koszorúér betegségről akkor beszélünk, ha a szívet ellátó erek betegsége miatt károsodik a szív vérellátása. A betegség lassan alakul ki, a szívet ellátó erek belső falán lerakódások, plakkok jönnek létre, melyek az erek falát beszűkítik. A beszűkült ér nem képes az általa ellátott szívizomterület számára elég oxigént és tápanyagot szállítani.
Az így kialakult ellátási zavar lehet tünetmentes, de a károsodás súlyos esetben szívizomelhaláshoz (infarktus), szívritmuszavarhoz vagy hirtelen szívhalálhoz vezetnek.
A koszorúérbetegség kockázati tényezői között szerepelnek a magas vérnyomás, a kezeletlen vagy nem jól kezelt cukorbetegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint, az elhízás és mozgásszegény életmód, valamint az örökletes hajlam.
A koszorúérbetegség leggyakrabban mellkasi fájdalommal kezdődik. Az egészséges verőerek fala sima és könnyen átjárható. Ha a szív artériás rendszerében valamilyen okból szűkület alakul ki, akkor a szívet körülvevő koszorúserek nem tudnak elegendő vért szállítani, ez oxigénhiányhoz vezet, ami mellkasi fájdalom formájában nyilvánul meg, ezt nevezzük angina pectorisnak.
Főbb tünetei a légszomj, hirtelen jelentkező mellkasi szorító fájdalom. Ezek kezdetben fizikai terheléskor lépnek fel pl. ha lépcsőn cipelünk valamit, de akár egy stresszhelyzet vagy egy kiadós étkezés is kiválthatja. Kezdetben, ha a beteg csökkenti a terhelés, akkor a tünetei enyhülnek, később azonban a fájdalmak egyre gyakoribbá válnak, kisebb terhelésre is mellkasi fájdalom léphet fel.
Az angina bénító, markoló jellegű, szegycsont mögötti fájdalom, amely a vállakba és főként a bal karba sugárzik, esetenként a hasba, az állkapocsba, a fogakba vagy a lapockákba sugárzik ki.
Gyakori tünet a roham előtti nehézlégzés. A rohamok többsége nappal jelentkezik, de éjjel is előfordulhat olyan álmok hatására, mely pulzust és a vérnyomást jelentősen növelik.
A diagnózis felállításához és klinikai megítéléshez a panaszok pontos ismerete és a szív koszorúerei állapotának felmérése egyaránt fontos, mivel a tünetek erősége nem mindig áll arányban a kóros eltérés mértékével.
A diagnózis felállításakor megállapításra kerül a mellkasi fájdalom oka és a kardiológus elkülöníti a szíveredetű és a nem szíveredetű panaszokat. Mellkasi fájdalmat okozhat nyelőcsőbetegség, mozgásszervi megbetegedés, vázizomsérülések, tüdőbetegség de az úgynevezett pánikbetegség is.
A panaszok fellépésének körülményei, a fájdalom helye, időtartama ill. a tünetek megszűnésének körülményei, jellegzetességei alapján a diagnózis felállítható.
A diagnózis alátámasztásához egyéb vizsgálatok szükségesek: labor, EKG, szívultrahang, terheléses EKG vizsgálat, 24 órás EKG monitor, szükség esetén szívizotóp és koszorúérfestés elvégzésére is szükség lehet.
Emellett fontos a kardio-vaszkularis rizikótényezők pontos felmérése.
Az Ön kardiológusa a betegség megállapításakor komplex gyógyszeres kezelést indít, amennyiben a koszorúérbetegség súlyos, úgy további vizsgálatok elvégzését javasolja (koszorúérfestés).
Mit tehet Ön az állapota javításáért?
A rizikófaktorok befolyásolásának lehetőségei közül kiemelendő
a dohányzáscsökkentése, elhagyása
a megfelelő életmód, egészséges táplálkozás, testmozgás
társbetegségek (cukorbetegség és magas vérnyomás) megfelelő kezelése
Amennyiben hasonló panaszai vannak, rizikófaktorokkal rendelkezik mielőbbi kardiológiai kivizsgálás javasolt.
Forrás: https://www.facebook.com/millenniumkardiologia
Millennium Kardiológia és Belgyógyászat Magánrendelő
Berettyóújfalu, Millennium út 5/5.
Telefon: 06 (20) 549 0018