artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

viktoriatours

20ulius

egeszsegesvaros

tavaszbanner2020

eszakiipar

gazdatavasz

iparterulet

helyijárat

aurabannermedium2

berettyokartya2019

LizArt Design hajas

coaching2

BoPi nyito banner uj

zoldvaros

2020. augusztus 13. csütörtök

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

INGYENES házhozszállítás!

"A" menü:

Májgombócleves

Sertéspörkölt főtt tésztával, savanyúság

"B" menü:

Húsleves csigatésztával

Rántott szelet vegyes körettel

"C" menü:

Rakott káposzta

A heti desszert: Vaníliakrémmel töltött palacsinta gyümölcsös öntettel 500 Ft/adag

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP


piri2
Bessenyei ltp. üzletsor
06 (30) 596-1883

06 (30) 260-6040

INGYENES házhozszállítás!

"A" menü:

Gyümölcsleves

Rántott szelet rizzsel

"B" menü:

Hamis gulyásleves

Csirkemell csíkok rizzsel

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP


stopmenu
Stop Vendéglő

Berettyóújfalu, Keresztesi út 1.

06 (54) 402-218

INGYENES házhozszállítás!

"A" menü:

Palócleves

Aranygaluska vaníliasodóval

Állandó "B" menü:

Húsleves

Rántott sertésborda sült burgonyával, csemege uborka

Állandó "C" menü:

Erdei gyümölcsleves

Rántott sajt sült burgonyával, tartármártással

HETI MENÜ

ÉTLAP

veradas

ZöldVáros Szerelempark

koboreb

    ilonatavasz2020

Valamikor régen az új év karácsonykor kezdődött. Tudjátok, hogy került január elsejére? Elmeséljük!

 

 

 

 

Már az ókori Rómában - Kr. e. 153-tól - is január elseje számított az év első napjának, mégpedig az ezen a napon hivatalba lépő két főhivatalnok, a consulok miatt. A holdhónapokkal számoló római naptár azonban egyre több pontatlanságot eredményezett.

A keresztény Európában az év kezdetét a karácsonyhoz, vagyis Jézus születéséhez kötötték. A január elsejei évkezdés csak a Gergely pápa által kezdeményezett naptárreform után vált általánossá, hivatalossá pedig XI. Ince pápa tette 1691-ben. Az év utolsó napja I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, aki egyébként 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában.

A ma is használt naptár őse az ókori Egyiptomban alakult ki a Kr. előtti III. évezredben. Ez változó, 360-370 nap közötti napokat tartalmazó parasztkalendárium volt, amely az évet a Nílus áradásához kötötte. Majd megfigyelték, hogy a Nílus áradása a Szíriusz csillag hajnali megjelenéséhez köthető, és a Kr. előtti II. évezredben az év hossza már 365 nap volt, melyet 12, egyenként 30 napos hónapra osztottak, a fennmaradó 5 napot pedig a hónapok rendjén kívül álló ünnepnapnak nyilvánították.

Az ókori Rómában kezdetben csak 10 hónapos volt egy év, a hónapok sorrendjük szerint: Martius, Aprilis, Maius, Junius, Quinctilis, Sextilis, September, October, November, December. Az évet később Ianuarius és Februarius bevezetésével 12 hónapra bővítették.

A legelső nyomtatásban is megjelenő naptár Johannes Gmunden teológustól

A Kr. előtti első századra az eltérés már elérte a három hónapot. Az ekkor uralkodó Julius Caesar felkérte egyiptomi származású csillagászát egy új naptár kidolgozására. Ez meg is történt, a Kr.e. 46-ban a meglevő hiba kiküszöbölésére november és december hónapjai közé két rendkívüli hónapot iktattak be. Ez volt a világ leghosszabb esztendeje: 445 napból állt. A 12 hónap neve a római naptárból származik, hosszuk számításához azonban az egyiptomi naptárt vették alapul, amely egynegyed nappal tért el a csillagászati év hosszától.

Ezért Caesar úgy rendelkezett, hogy minden 4 év közül 3 legyen 365 napos, a negyedik pedig 366 napból álljon. A szökőnapot februárra helyezték. Caesar döntött arról is, hogy az év kezdete január elseje legyen. Az év 7. havát róla, a nyolcadikat pedig utódáról, Augustusról nevezték el. A naptárt pedig innentől Julianus-naptárnak hívták.

1614-ben készült londoni nyomtatott naptár

A Caesar-féle Julianus-naptár évei azonban 11 perc 13 másodperccel rövidebbek lettek. Ezek a percek a XV. századra már több napot tettek ki, úgyhogy szükségessé vált egy újabb naptár igazítás. A tridenti zsinat felhatalmazta XIII. Gergely pápát a szükséges reformra. 1578-ban a feltorlódott időt egyszerűen átugrották: 1582. október 4-e után 11 napot kihagyva 15-ét írtak. A Gregoriánus-naptárreformot az egyes országok eltérő időpontokban vették át, és mivel az ortodox egyház a mai napig sem fogadta el, ebből ered az állandó ünnepek közel két hetes csúszása a keleti-keresztény világban.

A Gergely-naptár úgynevezett szoláris naptár, tehát csak a nap mozgását veszi figyelembe. A tropikus napévek, vagyis két egymást követő tavaszi napéjegyenlőség közti időtartamok hosszúsága jelenleg 365,242199 nap. Az eltérés kiküszöbölésére találták ki a szökőnapokat négyévente.

Viszont ha minden negyedik évben beiktatnánk egy szökőnapot, akkor megint elcsúszna az időszámítás. Ezt a Gergely naptárban úgy oldották meg, hogy 400 évente kimarad 3 szökőnap. Az olyan kerek évszázadok, amelyek 400-zal nem oszthatók, közönséges 365 napos évek maradnak (pl. 1700, 1800, 1900 nem voltak szökőév, 2000 az volt). Ezzel elejét vették a nagy eltérésnek, de még mindig maradt egy kis rés a naptár és a tropikus napév között: 4 év alatt 0,0012 nap, amiből 3320 év alatt gyűlik össze egy fölösleges nap. Ennek eltüntetése majd a 4902. év gondja lesz.

Forrás: Orientpress, Katolikus lexikon,

Szóljon hozzá!