precizbanner

epervasa15

2019tavaszbanner

millenniumkicsi2

gazdatavasz

aurabannermedium2

tavasz18.01

berettyokartya2019

LizArt Design hajas

coaching2

BoPi nyito banner uj

helyijárat

2019. május 27. hétfő

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

INGYENES házhozszállítás!

"A" menü:

Tejszínes gombaleves

Borban pácolt mustáros karaj sült burgonyával

"B" menü:

Húsleves csigatésztával

Rántott szelet vegyes körettel

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP


piri2
Bessenyei ltp. üzletsor

(Jenci konyhája helyén)

06 (30) 596-1883

06 (30) 260-6040

INGYENES házhozszállítás!

"A" menü:

Zöldborsóleves

Csibefalatok sajtmártással, tört burgonyával

"B" menü:

Paradicsomleves

Tarhonyás hús

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP

veradas

koboreb

bagiraallas2

ilonatavasz2019  

ablakállásmuszakiboltallas

 

170 éve, 1846. július 15-én nyitották meg Magyarország első, 33,6 kilométer hosszúságú vasútvonalát, Pest és Vác között. Az 1836. évi XXV. törvénycikk alapján megvalósult építkezés a Pestet Béccsel összekötő vasútvonal első magyarországi szakaszát jelentette, pesti végállomása a mai Nyugati Pályaudvar helyén felépített „pesti indóház” volt. A vonalon Petőfi Sándor is utazott, amelynek hatására írta meg a Vasúton című versét.

A nemcsak a közlekedést, hanem a gazdaságot és az életmódot egyaránt forradalmasító vasút jelentős fejlődésen ment keresztül a 19. század második felében. A hálózat hossza 1850-ben 222 kilométer, 1860-ban 1615 kilométer, a kiegyezés évében 2283 kilométer volt (az ország akkori területét figyelembe véve). A dualizmus időszakában a fejlődés felgyorsult, 1913-ban már 21,5 ezer kilométer vasút hálózta be az országot. Az I. világháborút követően a vasúthálózat 40%-a, 8705 kilométer maradt Magyarország területén, és a vasúti csomópontok jelentős része is a határokon kívülre került. A két világháború között gyakorlatilag nem építettek új vonalakat, a magyar mozdonygyártás ugyanakkor világhírűvé vált. A II. világháborúban hatalmas károkat szenvedett a vasút, vesztesége 70% körülire tehető.

A II. világháborút követően a forgalom gyorsan növekedett, a 60-as évek elejére mind a személy-, mind az áruszállítás teljesítménye meghaladta az 1920 előtti legmagasabb szintet. A legnagyobb teljesítményt a vasút a személyszállításban az 1960-as évek második felében, a teherforgalomban ennél tíz évvel később érte el. A vonatok ekkor már hosszú ideje a legfontosabb közlekedési, szállítási módot jelentették hazánkban. Szintén a hatvanas-hetvenes évekhez kötődik a gőzmozdonyok háttérbe szorulása, helyüket a dízel- és a villamos-mozdonyok vették át a vontatásban, utóbbiak szerepe egyre meghatározóbbá vált a nyolcvanas-kilencvenes években.

A rendszerváltás okozta gazdasági szerkezetváltással, valamint a közúti közlekedés fejlődésével párhuzamosan a vasúti teljesítmény visszaesett. Jelenleg a személyszállítás utaskilométerben számított teljesítménye kevesebb mint fele, az áruszállítás árutonna-kilométerben regisztrált teljesítménye mintegy négytizede a rekordévekben mértnek. 2015-ben a vasút a távolsági közlekedés teljesítményének 30%-át adta, az utazások száma 144 millió volt, ami 22%-át tette ki az összesnek. Az áruszállításban az előzőeknél kisebb a vasút részesedése (18%), de ebben a tekintetben is a második legfontosabb szállítási mód a közúti szállítást követően. 2014-ben hazánkban 7105 kilométernyi vasútvonalat működtettek, aminek 42%-a volt villamosított.

A közforgalmú vasút járműállománya 2014-ben

  • Mozdonyok: 1166 darab, ebből
    • 581 darab villamos mozdony
    • 571 darab dízelmozdony
    • 14 darab gőzmozdony
  • Motorkocsi (motorvonattal): 460 darab
  • Vasúti személykocsi: 2436 darab
  • Vasúti teherkocsi: 9509 darab

Vasúti áruszállítási teljesítmények 2014-ben:

Belföldi: 2049 millió árutonnakilométer (átlagos szállítási távolság: 136 kilométer)

Nemzetközi: 8109 millió árutonnakilométer (átlagos szállítási távolság: 228 kilométer)

ebből:

Kiviteli teljesítmény: 2748 millió árutonnakilométer(átlagos szállítási távolság: 197 kilométer)

legfontosabb relációk:

1. Ausztria, 968 millió árutonnakilométer

2. Olaszország, 358 millió árutonnakilométer

3. Németország, 273 millió árutonnakilométer

Behozatali teljesítmény: 2651 millió árutonnakilométer (átlagos szállítási távolság: 208 kilométer)

legfontosabb relációk:

1. Szlovákia, 531 millió árutonnakilométer

2. Ukrajna, 492 millió árutonnakilométer

3. Ausztria, 245 millió árutonnakilométer

Átmenő teljesítmény (Magyarország területén megvalósult teljesítmény): 2710 millió árutonnakilométer (átlagos szállítási távolság: 304 kilométer)

legfontosabb relációk:

1. Romániából Ausztriába, 209 millió árutonnakilométer

2. Szlovákiából Szlovéniába, 206 millió árutonnakilométer

3. Lengyelországból Romániába, 204 millió árutonnakilométer

Vasúti személyszállítási teljesítmények 2014-ben:

 

 Szállított utasok, millió fő 

Teljesítmény, millió utaskilométer

 Átlagos utazási távolság, kilométer

Belföldi

143,4

7365

51

Beutazó

1,3

214

166

Kiutazó

1,3

131

100

Átutazó

0,1

28

239

Összesen

146,1

7738

53

 

2014-ben a vonaton megtett utak 54,3%-ában a távolság legfeljebb 30 kilométert, 71,5%-ában pedig maximum 50 kilométert tett ki.

Legfontosabb relációk:

Kiutazások száma:

1. Ausztria, 752 ezer utazás

2. Szlovákia, 132 ezer utazás

3. Románia, 92 ezer utazás

Beutazások száma:

1. Ausztria, 376 ezer utazás

2. Németország, 173 ezer utazás

3. Szlovákia, 169 ezer utazás

A szállítási teljesítmények megoszlása szállítási módok szerint 2015-ben

Szóljon hozzá!