Történt egyszer, lehet kétszer, hogy Mátyás Király fülébe jutott a hír, miszerint hatalmas birodalmában a Gonosz sanyargatja a népet, konkrétan KRESZ - vizsgabizottság formájában!
Sírbányoltak a szegénynépek (vagy nem is olyan szegények, ha fizetni tudtak a dublőröknek), hogy mily nehéz a szekérvezetői vizsga! Gondolta volt erre a bölcs király, hogy azért ez mégsem döfi, igazságtalanság az ő birodalmában nem érhet senkit! Szokásához híven álruhát öltött, és mivel már rendelkezett szekérhajtási engedéllyel (mégpedig királyhoz illően színjelessel), egy alattvalója, bizonyos Félkegyelmű Frigyes személyigazolványával "csekkolt be" az elméleti vizsgára. Már rég nem volt friss a jogsija, de minden gond nélkül ki tudta tölteni a tesztet. Inkognitóját megtartva még arra is figyelt, hogy csak 80%-os legyen a helyes válaszok aránya. Mégiscsak dörzsölt alak ám a mi királyunk, no! Aláírta, beadta. Megnyugodott, végre egyszer nem lelt huncutságra, nincs baj az Ő birodalmában, nem olyan nehéz ez a szekérvezetői, ahogy mondják. Mint ki jól végezte dolgát, hazament!
A következő heti audiencián nagy lobbal rontott be a szekérvezetői vizsgabizottság elnöke;
-Királyom! Fenséged! Itt már Méltóságodat sem tisztelik!
-Mi történt , - szólt dörgedelmesen a nagy király - hogy ily heves láz ver?
-Ó, Királyom, rettenetes szégyen, egy alattvalód, bizonyos Félkegyelmű Frigyes vizsgázott nálunk a múlt héten szekérvezetési elméletekből, sikerült is a teszt, de az a pimasz, az a fenségsértő -követelem vétesd fejét- úgy merészelt aláírni, azt merészelte aláírni…
-Ne dadogj, te mafla, mondd már! Mit tett az a hitvány kutya?! -kiáltott rá a király.
-Jaj, mi szégyen Uram, jaj mi szégyen, úgy írta alá ez a Frigyes, hogy Mátyás király...
Itt a vége, fuss el véle! (Vagyis, hogy stílszerű legyek: Vissza kettő, padlógáz!)
Áldom a Teremtőt, hogy nincs már királyság, hogy nem a történetünkben szereplő Mátyás királyhoz hasonlatosak boldogulnak itt ma, a mi kicsi országunkban! Boldog vagyok, hogy oly korban élhetek, ahol ilyesmi már nem fordulhat elő...