A kiállításmegnyitón Bulcsú László, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntő beszédében elmondta, nagy örömmel jött el egy 25 éves születésnapot megünnepelni Biharba. Biharország él és élni fog, ehhez a népművészeti egyesület tagjai a napi munkájukkal járulnak hozzá. Nem csak tárgyakat készítenek, hanem hozzáadják azt, ami volt, ami van, és ami lesz. A család, az egyén úgy tud valódi értéket teremteni, hogy ez egyben eltartóképességet is jelent.

Török Istvánnétól, az egyesület elnökétől megtudtuk, hogy a Bihari Népművészeti Egyesület 1993. október 14-én 16 településből, 22 fővel alakult meg. Az önállóság és a tenni akarás volt a legfőbb mozgatórugó, ami a mai napig is így van. Évről-évre azon dolgoznak, hogy minél értékesebb tevékenységet folytassanak, minél inkább képviseljék Bihart és a fiatalokkal megismertessék, megszerettessék hagyományainkat, tudásunkat, értékeinket, az alkotás örömét.

Dr. V. Szathmári Ibolya etnográfus, nyugalmazott megyei múzeumigazgató megnyitó beszédéből megismerhettük az egyesületet, annak tevékenységét, alakulásuktól napjainkig.

Bár a Kárpát-medencében létrejött népművészeti egyesületek tekintetében a bihariak nem tartoznak a legkorábban szerveződött közösségekhez, mégis azt kell megállapítanunk, hogy a rövidebb fennállási időszak alatt is országosan is meghatározó egyesületté tudtak válni. Ez megmutatkozik létszámukban, vállalt feladatuk teljesítésében és elért eredményeikben egyaránt. Köszönhető ez annak, hogy mindenkor újabb és újabb kihívások elé néztek, újabb és még nagyobb nagyságrendű feladatokra vállalkoztak.

Eben az évben is oroszlánrészt vállaltak az élő népművészetünk utóbbi években felépített legnagyobb és legjelentősebb műcsarnokbeli bemutatójának berendezési munkáiban azzal, hogy ők gyűjtötték össze az Észak-Magyarországi régióban alkotók munkáit. A 2018-as Mesterségek Ünnepén való részvételük során kiváló ötlettel, a vásárból hazatérő rakott szekérre sorakoztatott tárgyak segítségével, valamint bemutató sátraikkal együttesen jelenítették meg mindazokat a kézművességeket, amiket az egyesület tagjai végeznek minden nap. Ezen mértékű vállalások csak úgy valósíthatók meg szakszerűen és mintaszerűen, ha időt és fáradtságot nem ismerő, rendkívül agilis vezetőikkel az élen, csapatmunkában, egymást segítve, egymásra odafigyelve tudnak dolgozni.

A Bihari Népművészeti Egyesület eredményes munkáját nagymértékben segítette, hogy megalakulásuk után egy évvel már rendelkeztek Alkotóházzal, amely a mai napig is központjukként működik és tevékenységeik legfőbb színtere. 1994 őszén nyílt meg a Tavasz körút 10. szám alatt, amit Berettyóújfalu Város Önkormányzatától kaptak ingyenes használatra. Az egyesület és a helyi önkormányzat között 2004-ben megfogalmazott együttműködési megállapodás alapját az egymást kölcsönös segítése és támogatása jellemzi. Pályázati támogatások segítségével sikerült műhelyeket, eszközparkot és olyan tereket kialakítani, ami lehetővé tette bentlakásos táborok szervezését is. Ezáltal teret kaptak mindazok a tevékenységek, amelyeket felvállaltak, beindítottak.

Az objektív feltételek mellett a szakmai munkavégzés személyi feltételei is folyamatosan kialakultak. Tehetséges tagjaik, egyéni ambícióiktól vezérelve, rendszeresen részt vesznek regionális, országos képzéseken, szervezett tanulmányutakon, helyszíneken végzett kutató és gyűjtőmunkákban és mindezek során szakmai tudásukat folyamatosan gyarapítják.

Kezdetektől fogva fontosnak tartották a megmérettetést, a szakmai értékelést, minősítést. Törekedtek címek megszerzésére, szakoktatói tanfolyamok elvégzésére. A Hagyományok Házával közösen, 1994 óta minden év tavaszán, az Alkotóházban megszervezik a kihelyezett zsűrizéseket.

A 1993-ban 22 fővel alakult egyesület tagjainak száma 2003-ra 70 főre, 2013-ra 150 főre emelkedett, jelenleg pedig 187 tagot tudhat magáénak. Ebből aktív alkotó 75-80 fő. Az alapítás időszakában 15, elsősorban környékbeli településekből kerültek ki az alkotók, mára már 32 településről, többen határon túli térségből is csatlakoztak hozzájuk. Közöttük egyre nagyobb számban jelennek meg a fiatalok, közülük sokan a szülői példát követve válnak a hagyományos kézművesség tagjává. Ez a tudatos, csapatépítő munkának is köszönhető.

1993-ban, az alakulás évében 1 népművészet mestere, 2 népi iparművész tagja volt az egyesületnek, a 15 éves évfordulón 2 népművészet mestere és 16 népi iparművész, 5 népművészet ifjú mestere, 1 Király Zsiga-díjas, 1 Kölcsey-díjas, 1 Hagyományőrző-díjas és 6 Hajdú-Bihar Megyei Minőségi Termék-díjas alkotóval büszkélkedhetett. 2018-ban 3 népművészet mestere, 31 népi iparművész, 5 népművészet ifjú mestere, 1 Király Zsiga-díjas, 1 Kölcsey-díjas, 1 Hagyományőrző-díjas és 6 Hajdú-Bihar Megyei Minőségi Termék-díjas tagja van az egyesületnek.

Több országos pályázaton elért díjakkal is büszkélkedhet a Bihari Népművészeti Egyesület. Az 5 évente megrendezésre kerülő Országos Élő Népművészeti Kiállítás legnagyobb elismeréséből, a Gránát Alma-díjból 14-et birtokolnak az egyesület alkotói. 2016-ban elnyerték az Év Műhelye díjat. Tagjának lenni minőséget és dicsőséget is jelent.

Országos szintű rendezvények megvalósításában is tevékenyen részt vesznek, pl. az elsősorban pedagógusok számára szervezett Országos Felnőtt Csuhé-és Kézműves Alkotótábor, vagy az Országos Ifjúsági Népi Kézműves pályázat, kiállítás és konferencia szervezésében való részvétel. Helyi kezdeményezés a „Kitesszük a szűrét” elnevezésű, a térségre jellemző, helyi specialitásokat bemutató kiállítás.

Felbecsülhetetlen értéke van azoknak az egyesületi vállalásoknak is, melyekkel a szűkebb régióban vannak jelen. Ilyenek az Alkotóházban rendszeresen működő szakkörök, a kéthetente folyó családi kézműves foglalkozások, a nyári gyermek és felnőtt táborok, a város kiemelt programjain való részvétel, a környező települések térségi programjaihoz való csatlakozás, a határon túli programokon való részvétel.

A jubileumi kiállításon bemutatott alkotások ékesen bizonyítják az egyesületen belül folyó munka sokrétűségét, minőségét és magas szakmai színvonalát.

2018. október 13-án, az ünnepi közgyűlés zenés vendégvárással kezdődött. Mezőköplényi és felcsíki táncokat láthattunk a Bajnóca Néptáncegyüttes ifjúsági csoportjának előadásában. Művészeti vezető: Turzó Boglárka

Török Istvánné az elmúlt 25 év munkájáról számolt be, majd Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő, Pál Miklósné, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke, Kékedi László, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának vezetője és Tóth János, a Hagyományok Háza főigazgató-helyettese tartott köszöntő beszédet.

A közgyűlésen megválasztották az egyesület az új elnökét, Kolozsvári Istvánt, akit hamarosan megkeresünk majd, hogy beszéljen az egyesület jövőbeni terveiről.

Az ünnepi rendezvény vacsorával folytatódik és a Komádi Színjátszó Kompánia „Nem jól van ez így, asszonyok!” című előadást tekinthetik meg a résztvevők. Rendező: Vmirjánczki Andrea

Az est folyamán közreműködik a Sárkányhúzó Zenekar és Turzó Boglárka